A 2010-es évek legfontosabb kérdései közé tartozott a műanyag hulladék mennyiségének visszaszorítására irányuló törekvés és úgy fest, hogy a 2020-as évtized, sőt, a modern korunk további évtizedeinek is központi eleme lesz.

Hajlamosak vagyunk legyinteni, ha szóba kerül a téma: a legtöbben úgy gondolják, hogy ők nem tudnak segíteni. Ez azonban nem igaz. Nem fogok prédikálni a témában, csak egy egyszerű példát hozok, amit egy, a napokban támadt felismerés ihletett.

Több, mint 1 éve vízszűrő kancsót használunk (korábban sem fogyasztottunk palackozott ásványvizet, már évek óta csapvizet ittunk). Egy adag szűrés 1,5 liter vizet jelent és naponta legalább 3 szűrést csinálunk, hiszen odafigyelünk a megfelelő folyadékbevitelre, fejenként megvan a napi 2-3 liter. A napi 3 szűrés azt jelenti, hogy csak mi ketten napi 3 flakon ásványvizet innánk meg. Ha vendégek jönnek hozzánk, akkor ez a mennyiség értelemszerűen több, tehát mondjuk 5 palack. A napi 3 palackkal számolva az havi 90-93 üres műanyag palackot jelent, és mi egy két tagú család vagyunk. Képzeljük el ezt egy 5 tagú vagy még nagyobb családban.

Tényleg fontos havonta több, mint 100 palackkal szennyezni a környezetet?
Tényleg nem tudsz segíteni?

Sokan panaszkodnak még a csapvízre is: sok helyen ittam már csapvizet Magyarországon, de eddig talán két alkalommal tapasztaltam, hogy nem megfelelő szagú. Egyébként idehaza mindenhol kifogástalan az ivóvíz és folyamatosan ellenőrzik a minőségét.